2015 Makk ász az olajfák hegyén

„…kinyílt a szemem, Lajoskám – egy életre!”

Ez az előadás azért fontos, mert beavatás-történet, és – ahogy a címe is jelzi – profán evangélium. Nemcsak Lali, a 13 éves kiskamasz felnőtté válásának folyamatát láthatjuk, hanem a gyerek nézőpontján keresztül a Kádár-korszak jó szándékú kisemberének kálváriáját is. Lali a felnőttek világának hazugságaival szembesül, nagybátyját, a „vörös” Gyulát pedig, aki naiv hittel visszhangozza a párt és állam hazug szólamait, családja elárulja és kirúgják a pártból. Nem nosztalgiázunk, agitálunk vagy ítélkezünk, hanem egy példázatot akarunk felmutatni, ami minden időben érvényes, függetlenül a kortól, amelyben játszódik.

02A játszók viszonya témához kettős. Szüleik és nagyszüleik múltjáról játszanak, ám keveset tudnak a Kádár-korszakról. A múltról más-más kép él a színjátszók családjának emlékeiben, ezért volt, aki fenntartással fogadta a darabválasztást. Az általános példázat azonban jelenünkben is érvényes, mert ma is tapasztalják, mennyire megronthatja a családon belüli kapcsolatokat a világnézetek különbsége. Amikor megértették, hogy a Kádár-korszak csak keret és eszköz, azok is elfogadták a történetet, akik korábban elutasítóbbak voltak. Amikor azt kérdezi valaki, „mi közük van a játszóknak a darab témájához, hiszen nincsenek valós tapasztalataik a múltról”, azt tudom mondani: van közük, mert élnek a szüleik, nagyszüleik, akik a korábbi rendszerben váltak felnőtté, és szerencse, hogy ezeknek a gyerekeknek nincsenek a történelmi korról emlékeik, mert nem is akarom, hogy azonosuljanak a múltbeli szereplőkkel.

A csoportvezetői munka legnagyobb kihívása számomra mindig a darabválasztás. Nem könnyű olyan, irodalmilag is értékes anyagot találni, ami a vegyes életkorú csoport valamennyi tagja számára lehetőséget ad a játékra. Színjátszóim, a szó legnemesebb értelmében, amatőrök, akik szűkös színészi eszköztárral rendelkeznek. Olyan darab kellett, aminek a megformálása nem igényel mély karakterformálást, mégis van üzenete.
A konkrét anyaggal kapcsolatban a legnagyobb kihívás azonban az volt, hogy megértsék, amiről játszanak. Meg kellett ismertetni velük a történelmi időt, pótolni kellett hiányzó előismereteiket. Mivel történelem szakos tanár is vagyok, ez jó lehetőség számomra a játék általi tanításra.

01

Az előadás dióhéjban:
1961-et írunk. Ifjabb Ballagó Lajos 13 éves kamasz. Egy vidéki kisvárosban él, egy többgenerációs nagycsaládban. Nyitott a világra, amivel épp most ismerkedik, de igaziból az foglalkoztatja, ami általában egy kamaszt: a játék meg a szerelem. A világ „nagy dolgai” nem érdeklik igazán, mégis olyan titkokat tud meg, akaratlanul is, amik alapjaiban megváltoztatják gyermeki világát és a felnőttekről való gondolkodását. Átlát nagyapja szenteskedésén, megérti anyja iránta mutatott távolságtartását, nagynénje furcsa babonás világlátásának okait, és látja, hogyan adódnak össze a kis, mindennapi hazugságok egy egész rendszerré.
Tara Andrea, Tatabányai Árpád Gimnázium, Szálka Stúdió